SZINDBÁD

Polo Pub – egy lista kapcsán…

A bejárás napja: 2011. március

Eközben pedig nem kell lemondanunk a kocsmába járás alapvető funkciójáról: a beszélgetésről, mivel itt még a gitár mellett is simán lehet hallani a másikat. A számok végén pedig tapssal, vagy szolid, biztató kurjantással díjazzuk tehetséges emberünket. Emellé végy egy jó családias légkört és egy megbízható konyhát! És kész az ideális pub, ez nem más, mint a Polo, amely Budapest sörözőinek az egyik, ha nem a legjobbika – de mindenképpen a legstabilabbika. A törzsvendégekhez – a szinte mindig mosolygó tulajdonos, Zsuzsa néni, esténként többször is odajön, és érdeklődik, hogy minden rendben van-e, jól érezzük -e magunkat. Így érthető, hogy a Polo minden este tele van.  A legendáriumon túl visszatérve a kocsma bemutatására, a galérián sem rossz, de a lenti nagy kerek asztalok vagy a pult mellé csücsülés a legeslegjobb választás (ezeket a helyeket nem árt előre lefoglalni!). A fenti részen van egy füstmentes terem (csigalépcsőn fel majd jobbra). Csakúgy, mint lent, a galéria másik fele dohányzó, ahová így a füst is koncentrálódik. Ha ilyenkor (este) itt ülünk, azt megérezzük a ruházatunkon, ezért az elszívókat, légkeverőket nagyobb fordulatszámon is pörgethetnék.

Évek óta nagyjából hasonló a sör- és a rövidital választék: Csapolt Pilsner (750 / korsó), Budwieser (750), barna Krusovice (750), és amit talán a legszívesebben kortyolgatok itt, az a csapolt Erdinger búza (750). Emellett van Guiness 1150-ért. A vörös Irish Red sajnos lekerült a palettáról, pedig sokan szerették, de úgy látszik még sem voltak elegen. A sört mindig nívón vagy afelett csapolják! (és olyat itt még nem hallottam, hogy "nincs" vagy "elfogyott"!)

A pálinkák java a Panyolai házból való, 760,- és az Elixírből 840 Ft 4 cent. Borivóknak kimért száraz szekszárdi (fehér és vörös 200 / dl) és Gere Attila üvegbezárt termékei kaphatók.  Az étlap lényegretörő, egytálételes, de mindig van napi ajánlat. Kitűnő a főtt csülök (amely színhús, és két-főre szóló adagjával három-négy ember is jól lakik, 4500 Ft), a lilahagymás sztrapacska (1450 Ft). A legutóbbi bejáráson tesztelt falusi (kolbászos) burgonyaleves (csésze: 480, tányér: 850 Ft) és a cigánypecsenye (1850 Ft) is felkerült a törzslistás étkek közé. Ami bánatomra hiányzik itt, az a sörkorcsolya, mivel a pogácsán és a sósmogyorón kívül semmi nincs. Valamint elég karcsú az előétel választék, bár a főtt virsli és a sültkolbász nem rossz, sőt(!), de kevés. A Polo ugyan nem került fel a DiningGuide (DG) nemrég közzétett 10 legjobb söröző listájára, az enyémből nem hiányozhatna. Lelkes amatőrként gyorsan hozzáteszem, az említett listára beválasztott (?) tényleg kiváló helyek (Belgian brasserie, Pivo, MOM Paulaner, Ferdinand, Hrabal) mellett, olyanok is felkerültek, mint a Bohémia (Liszt F. tér), vagy a Margit körúti Pointer Pub, amelyek  - amatőr véleményem és tapasztalataim szerint  - sokkal többet ártanak, mint használnak a söröző-kultúrának, és számomra megkérdőjelezik a szerző(k) kellő körültekintését és hozzáértését. A többi, még a DG-válogatásba bekerült helyek (Caledonia, Mosselen vagy a Silenius) még elmennek, ám - a vegyes emlékek és a verseny hiánya miatt - azért ezek is eléggé vitathatók. A DG ambiciózus szándéka ellenére már csak azért sem lehet ezt a hevenyészett válogatást Budapest 10 legjobb sörözőjeként említeni, mert rövidlátó módon kizárólag a belvárosi kerületekből válogattak, pedig csak az általam jobban bejárt IX. kerületből, Kelenföldről, Újpestről vagy Óbudáról csípőből tudnék említeni olyan helyeket, melyek jóval felülmúlják a lajstromba került sörözők egyikét-másikát. Emellett a kiválasztás szempontjairól pedig semmit sem tudunk (legalábbis nem látom, hogy hol írnák le ezt a DG-n). Egyszóval ha már pénzem van rá, sokkal alaposabban körülnéztem volna, mielőtt listákat gyártok, mondom ezt én, a lelkes amatőr. De addig jó, amíg az vagyok, így nem kell magyarázkodnom.

Sale e Tabacchi, Berlin - Kreuzberg

Rudi-Dutschke-Str. 23. (az egykori Kochstraße 18.)

Tel.: 030 / 252 11 55 & 25 29 50 03

E-mail: mail@sale-e-tabacchi.de

Honlap: http://www.sale-e-tabacchi.de/

Térkép

A bejárás napja: 2011. február 19.

Már megint egy kiváló olasz étterem, csak épp nem a csizmán, mondjuk a Campo dei Miarcolin (Csodák tere, Pisa), de még csak nem is egy appeninni via ferratán, hanem a birodalmi tyúkfészekben - utalva ezzel a Reichstag kupola alatt vigyorgó szövetségi címersas berlini gúnynevére (némi áthallással tisztelegve Merkel kancellár előtt).

Mikor tavaly nyáron, egy konferencia záróakkordjaként itt jártam, már akkor tudtam, hogy nem utoljára. Így februári berlini látogatásom egyik célja lett a szabad fordításban „Só és Dohány” olasz étterem (nevét az egész Itáliát behálózó dohány és traffik láncról kapta), csakúgy, mint a berlini állatkert, ezen belül is, a még akkor köztünk lévő Knut (jegesmedve), és családjának megörökítése. 

Városi túránk után fáradtan és kellőképpen kiéhezve érkeztünk meg. Belépéskor szinte még alig volt vendég, nem is kellett volna tán asztalt foglalni... Kis akklimatizáció után olyan érzése támad az embernek, mintha nem is Berlinben, hanem Olaszországban járna. Például azért, mert kivétel nélkül minden pincér olasz (és felteszem a szakácsok is). A felszolgálók egyszerre elegáns és macsós szerelésben csoportosulnak a pult előtt és hangosan ugratják egymást.

Az étlap nem túl hosszú, pl. csak kétfajta leves van (minestrone és olasz halleves). De nem baj, ha nem akarnak mindent tudni, sőt. Az előétel és pláne a borlajstrom már jóval hosszasabb. Előétel gyanánt most beértük az éhségcsillapító borkorcsolyával, kenyérrel és a vajjal – ezért egyébként itt nem számolnak fel. Az egyik fogásunk grillezett kardhalfilé Salmoriglio szószban (paradicsommal és olivabogyóval). Mellé külön tálon a garnírung: tejszínes krumplipüré és párolt spenót. A hal fenséges, bitang jól ment hozzá a fokhagymás paradicsomos mártás és a köret.

A másik fogás: rozmaringos bárányfilé parajágyon, szintén habkönnyű burgonyapürével. A hús rozéra lett sütve, leírhatatlanul jó ízű és omlós volt, plusz pazarul passzolt hozzá az ajánlott toszkán rozé bor ('09 Rosato Castello Di Ama).

A desszertek – klasszikus tiramisu és csokoládéfagylalt epres öntettel – sem okoztak csalódást, talán ha választanom kellene e kettő közöl, akkor egy

paraszthajszállal a tiramisu győzne. Amúgy a kakaóbundás csokifagyi olaszul Tartufo Al Cioccolato néven fut az étlapon, és ez a szótár szerint magyarul csokoládés szarvasgombát jelent. Nos, lehet, hogy volt benne az is, de csokifagylalt biztosan. 

A végén még egy eszpresszóval lekísértük a veretes vacsorát.  

Este 8 körül, már nem volt egy darab szabad asztal sem, úgyhogy ha ekkor keresnénk fel a Sale e Tabacchit ajánlott előtte felhívni.

A környezet nagyon eredeti és hangulatos, a pincérek kedvesek és profik! Talán az egyetlen hátránya, az árképzés, mivel a borravalóval együtt elköltött közel 25.000 ezer forint (2 fő) nem kevés, de alkalomadtán megéri!   

A honlapjukról lehetséges online helyfoglalás, fizethetünk bankkártyával. A Checkpoint Charlie-tól vagy a KochStaße (U-6) metrómegállótól gyalog öt perc. 

Választott ételek:

TRANCI DI PESCE SPADA ALLA GRIGLIA CON SALSA SALMORIGLIO – 19,50 €

SCHWERTFISCHFILET VOM GRILL MIT SALMORIGLIO-SAUCE (SWORDFISH)

COSTOLETTE DI AGNELLO ALLA GRIGLIA CON PESTO DI OLIVE – 19,00 €

LAMMKOTELETTS VOM GRILL MIT OLIVENPESTO (LAMBCHOPS)

TARTUFO AL CIOCCOLATO – 5,50 €

TIRAMISU – 6,00 €

Fogyasztott italok:

'10 POGGIO DEI GELSI EST!EST!!EST!!! – 6,90 € / 2 dl

AZ.AGR. FALESCO - MONTECCHIO - UMBRIA 12,0%

'09 VERNACCHIA DI S.GIMIGNANO – 5,90 € / 2 dl

TENUTA LE CALCINAIE - TOSCANA 12,5%

'09 ROSATO CASTELLO DI AMA – 6,80 € / 2 dl

CASTELLO DI AMA - GAIOLE IN CHIANTI - TOSCANA 13%

ESPRESSO – 1,80 €

1L ásványvíz – 6,80 €

Értékelés: 10 / 8,5

1088 Budapest, Rákóczi út 5.

Tel: (1) 411 0111

http://xobistro.hu/

Az idei Torkos Csütörtök-i vacsora szervezésének meglehetősen későn fogtunk neki, így tehát az étterem választék meglehetősen szűkös volt. Végül a Rákóczi úti XO Bistro-ban kötöttünk ki.

Voltak félelmeim, hogy érezni fogjuk majd a féláras nap következményeit, hogy kapkodós, ideges lesz a hangulat, de szerencsére nyoma sem volt ilyesminek. Mondjuk tény, hogy a vacsoraidő elején érkeztünk.

A belső tér kellemes, szolid. Egy tálaló pult választ el minket a konyhától, ami sajnos ahhoz túl magas, hogy bármit láthassunk a lényegből, de azért jó figyelni a szakácsokat, ahogy sürögnek-forognak.

Hamar megérkezik az üdvözlőfalat a fűszeres vaj friss kenyérrel. Jó. És jó hogy van, mert szeretem, ha már az elején „törődnek” velem.

Az első negatívum mindjárt a legnagyobb probléma is, a borlap. Nagyjából ugyanaz a kivitel és a tartalom is, mint amilyen egy átlagos romkocsmában vagy a sarki kifőzdében. Nem nevezném ihatatlannak az összes bort, ami rajta volt, csak unalmasnak. Alig néhány fajta fehéret és vöröset hoznak pohárban, a többit csak üveggel és hát azok sem a legjobbak. Ezen elhúztunk a szánkat egy darabig, egészen pontosan az előételig, ami viszont a legjobb volt az egész estében. Grillezett kacsamáj házi brióssal és rukkola salátával. A máj kívül szép pirosra sütve, belül krémes, a briós friss, édeskés, és nagyon jól illik hozzá a borsos ízű rukkola. (Jó lenne hozzá egy különleges fehérbort vagy rozét kóstolni, persze finom a Frittmann Irsai Olivér, csak azt már nem kell kóstolni, jól ismerjük és hát a Gödörben is azt adják…)

A másik előétel a füstölt pisztráng kakukkfüves laskagomba salátával és parmezán ropogóssal szintén finom, de közel sem olyan jó az összhatása, mint a májnak.

A pincérek továbbra is jól dolgoznak, a főételre sem kell sokat várni, ami pedig egy párolt bárány csülök lencsemártással és burgonya gombóccal (díszítésként egy égő rozmaringágacskával), valamint egy mediumra sütött vöröstonhal filé jalapenos rizottóval.

A bárány finom, de semmi extra élményt nem ad. A gnocchi mintha kissé túl lenne főzve és valahogy többet vártam a lencsétől is. A tonhal viszont nagyon finom, köszönhető ez persze magának a vörös tonhalnak, de a rizottó is nagyon-nagyon hasonlít az olaszokéhoz.

Eddig a fogások közül az egyik mindig nagyon finom, a másik finom volt, ami átlagban azért szerintem elég jó. 

Végül választottunk két desszertet és úgy döntöttünk, legalább fél útig gyalog megyünk haza.

Csokoládé felfújt házi készítésű mogyorós karamell fagylalttal: a felfújt sokáig volt a sütőben, a fagyi inkább csak mogyoró ízű. Kár, hogy nem még egy kacsamájat kértem. Valamint diós sajttorta karamell öntettel, ez egy fokkal jobban sikerült, de inkább a máj.

Jött a számla, teljesen korrektül elfelezve a végösszeg. Ezen mondjuk nem kellene meglepődni, de még mindig minden évben hallani átverős történeket. Pedig jó kis kezdeményezés ez a Torkos Csütörtök, fel lehet fedezni olyan finomságokat, mint a grillezett kacsamáj házi brióssal és rukkolával…

(Az ihlet a helyszínen jött meg, így a képek minőségéért elnézést…)

1027 Budapest Bakfark Bálint utca 2.

Tel.:70-311-3000 E-mail: info@varosfal.hu

Web: varosfal.hu

Az egyik legjobb ár/érték arányú ebéd-menza étterem, nem is több, de nem is kevesebb...

Nem kenyerem az agitáció és a propaganda ízű kritika, de ez most egy kicsit arra fog hajazni. A Margit körúton, a Széna térnél (a Mammut II-vel szemben) található egy figyelemre méltó hely. Korábban egy másik teszt kapcsán már jártam a nyári kerthelyiségében – lásd Jégkert 2010.06.17. bejegyzést, amit akkor finoman szólva is jól lehúztam, mondjuk adtak is rá okot. 

Egy több hónapos tartós teszt eredményeként jártam hetente többször is a Városfal vendéglőintézetébe ebédelni. És ennek ellenére nem tudtam megunni - mint ahogy oly sok környékbeli "vetélytársát", így pl. a túlmisztifikált Földes Józsit, ahol néhány héten belül újra kezdődnek a menüs ételek, és a pincéreket néha úgy kell hálóval becserkészni, vagy az Oregano kifőzdét, ahol ehetetlen a koszt és vendéggyilkos a kiszolgálás, vagy a Margit körúti Bécsi Szeletet, ahol evés közben a legyekkel versengek a falatért, vagy mint az amúgy belül impozáns, de viszonylag drága Menta Teraszt, ami a konyha középszerű, unalmas és ismétlődő menüi miatt ebédidőben kong az ürességtől. Mindezeket  kenterbe vágja a Városfal, amely persze közel sem hibátlan, de itt láthatóan van igyekezet, fejlődés, lelkesedés és állandó a vendégszeretet! Pl.: alap, hogy mindent megköszönnek, meg ilyenek!

A 12 és 13 óra között általában teltház, ennek ellenére mindig van menü egészen 15 óráig. Mindössze egy vagy két alkalommal fordult elő, hogy nem volt 14 óra után "B" menü. 

Az ételek frissek, szezonálisak, igyekeznek újítani és ízlésesen tálalni. 

A menük javarészt jól összeválogatottak, mérsékelten kiadósak.

Az egész heti menü hétfő reggeltől fönt van a honlapjukon, illetve az étteremben minden asztalra kitett nyomtatott menükártyák segítenek a heti ebéd megtervezésében. Az „A” menü általában egy tányér (4 dl.) levesből  és egy salátával vagy savanyúsággal kiegészülő, körített frissensültből áll. A levesek közül különösen ízlett a máj- és a húsgombócleves, illetve a kukoricakrém-, paradicsom, a sajtos minestrone, a zöldbab-, a gulyás-, a fokhagymakrém- és zellerkrém-levesek.

A "B" menüben ugyanahhoz a leveshez általában valamilyen  egytálétel (gombapörkölt, főzelék, bácskai, rakott krumpli stb.) valamint édes vagy sós tésztaféleség a második. Hosszú évek óta itt ettem menüben jó vadast és kolbászos-pásztortarhonyát - nem gondoltam volna, hogy ilyet valaha is leírok. Ugyan a menük árát nemrég megemelték 40,- illetve 70,- forinttal (990,- ill. 750,- Forint), de még így is nagyon versenyképes. Az „A”menüben benne van két deci szabadon választható üdítő vagy egy kávé (ami nem csak presszó, hanem lehet cappuccino vagy tejeskávé). Pohár csapvizet és kenyeret ingyen és bérmentve kaphatunk. Must szezonálisan kapható, 220 Ft /dl.

Van azért pár étel, amit a helyükben átgondolnék, pl. ilyen volt a csirkés-rizotto vagy a tejfölös-sajtos tészta. További kritika, hogy többször is úgy kellett szólni, hogy hozzanak már megfelelő evőeszközt - ez különösen egy bizonyos pincérsrác esetében ismétlődött -; jó lenne, ha a főzelékekhez külön kérés nélkül is kihoznák a kanalat. Vagy előfordult, hogy nem szedték le időben az előző vendég által otthagyott maradványokat, sokszor morzsás maradt a terítő; néha pedig elcserélték a menüket (A-ból B vagy B-ből A lett). Ezekre még érdemes lenne több figyelmet fordítani!  De a kiszolgálás általában figyelmes és nagyon udvarias. A fiatal pincérek ugyan vétenek apróbb hibákat  (feledékenyek), de azonnal elismerik, majd korrigálják tévedésüket, és jellemzően segítőkészek.

A mosdó lent, megközelíthető a dohányzó részen át caplatva, a bejárattal szemben lévő, a jégpályához vezető lépcsőn, majd egyből balra.

Amúgy a dohányzó rész a legjobb (világos, kilátás a jégpályára) és kivételesen a nem-dohányzóknak is ajánlott, mivel a nagy teljesítményű elszívók általában csutkán működnek, így a füst a dohányzó részbe már egyáltalán nem szűrődik be. Viszont itt a székeket nem ártana kicserélni vagy megerősíteni, mert nagyon gyenge lábakon állnak.

A weboldaluk most újult meg, engem inkább egy kézi-kamerás pécés doom-játékra emlékeztet, de ami lényeges az rajta van.

Bankkártyával és étkezési utalvánnyal fizethetünk, szervízdíj nincs benne a számlában, és a számla kinézete és tételessége példaértékű. Az étteremben ingyenes wifi szolgáltatás.

A bejárat a Bakfark Bálint utcából. Facebook-on és twitteren fönt, hírlevél kérhető.

A nevét onnan kapta, hogy az egykori Budai Polgári Lövészegylet régi városfalra épült 19. századi épületében működik.

Értékelés: 10 / 7,5

Fokhagymakrémleves, sajtos piritóssal:

Következik: Mákos Guba, Krisztina krt. 65-67.

Főzelék trendek...

„- Maga szerencsétlen, csakugyan elvitte a kanalamat? Nem, nem ér az semmit, hogy most új kanalat kezd törölgetni a piszkos szalvétájával. Nekem a régi kanalamhoz lett volna gusztusom, amelynek fogásához már hozzászokott a kezem, amellyel megettem levesemet, főzelékemet, amelyet kenyérdarabkával letörölgettem. Hogyan merítsek most a zsírba egy idegen kanalat?” (Krúdy Gyula: A Pincér álma – Nyugat, 1927/10.)

Az átlag magyar ember konzervatív ha a hasára gondol. Így volt ez régen, és így van ez manapság is. De vannak mindig irányt mutatók, akik olykor az irányért (trendekért) lefekszenek, és esetleg elfelejtik, hogy honnan jönnek. Példa. Néha elképedve olvasom a főzelék újraértelmezéseket egy-egy gasztro-blogger oldalon. Ez amolyan divathullám lett, de jó magyar szokás szerint megint kezdünk átesni a ló túloldalára. Ha a főzeléket önmagában megálló fogásként (és tesszük ezt teljes joggal), nem pedig (hibásan) köretként kezeljük, akkor nem lehet egy sűrű krémlevest adó turmixot főzeléknek nevezni és annak receptúráját nyakra-főre posztolni, azzal a főcímmel, hogy mennyire jó, könnyű és egészséges. Ez perverz!

A rendszerint magukat már-már hülyére unó, de "önmegvalósítani" akaró, egész nap magát a főzőcskézésben kiélő, eltartott, de már diplomás - ha ez még jelent valamit, megállás nélkül a netet bújó szobafeleségek, trendiboyok, vagy kompenzáló médiaszinglik és egyéb idő- és pénzmilliomosok, valamint e trendeket éltető online és offline média (például kritikán aluli főzőműsorok) agyszüleménye ez. Nos „ti” írjátok, hogy a főzelék nem ördöngösség, egyszerűen és gyorsan, sőt kalóriaszegényen elkészíthető, s nem kell hozzá se liszt, se olaj, se hagyma, sem pedig tejföl! Csak elő kell kapni az egyik turmix-gépünket vagy még inkább a bot-mixerünket (ami hozzátenném nagyon hasznos eszköz, ha nem fétisnek tartják), és máris kész a homogén, parfüm illatú habarcs, ami kizárólag aznap, mondjuk délben, a biopiacon beszerzett vagy saját konyhakertjéből, pálmaházából szakajtott egzotikus füvekkel fűszerezett (hol van már a fekete bors és a babérlevél). De még nagyobbat üt, ha gránátalmával, licsivel, avokádóval, mangóval ízesítjük vagy díszítjük. Nem! Ez nem főzelék, ez maga a GICCS! És ami borzasztó, hogy ezt el is hiszik, és hatásvadász díszblogjaikon elhitetik, hogy ezek a főzelékklónok tényleg főzelékek.

A rántástól sikítanak – pedig egy igazi bab vagy lencsefőzeléket el sem tudok képzelni egy jó hagymás rántás nélkül. A kommersz habarás már-már billog, helyette a manírozás szalonképes. Ettől persze még lehetnek e fitness-klónok nagyon finomak is. Tévedés ne essék. Magam is szeretem például a sütőtökkrém levest (nem a bot-mixer használata miatt!), ám ilyen alapon az is felcímkézhető főzeléknek. Vagy gyerekkoromban én is valószínűleg megettem a répapürét (amibe anyám akár beleturmixolt valami feltétnek valót), és ez biztosan rém egészséges is volt, de egy biztos, ha nem lenne muszáj, akkor meg nem enném. Tehát éppen, hogy NEM egyszerű egy jó főzelék elkészítse! Ezt kikérem minden bérből és fizetésből élő háziasszony (pl. édesanyám) nevében is! A gyakorlott háziasszonyoknak és a szakácsoknak is évekbe telik, mire hosszas kísérletezés után eltalálják, és ezután is van úgy, hogy nem sikerül. Itt a probléma etimológiai és történeti egyszerre. Mit nevezünk főzeléknek? A legjobb, ha ebben inkább Krúdyt, Schnitta Sámuelt, Túrós Emilt és Venesz Józsefet követjük. Ők sem tagadják, sőt munkáikban büszkén vállalják, hogy az alapokat a háziasszonyoktól, nagymamáktól és anyáktól lesték el – amit aztán persze tökélyre munkálták. Tehát a legegyszerűbb és kézenfekvőbb, ha anyánk vagy nagyanyánk konyhájába benézünk. Ők ugyan soha nem tudnák megmondani grammra, hogy miből mennyi kell, és csekély az esélye, hogy blogot írnának, és persze se diplomájuk se pedig bot-mixerük nincs! Ám ŐK tudják csak igazán mi az, hogy főzelék! Nagymamám tökfőzeléke a kunszt, a friss kenyérrel való tunkolás és kanáltisztítás meg becses elismerése művészetüknek! (ez az írás olvasható a dg-n, itt)

2010-02-11
 

(Cinque Terre)

Tel.: 0187.920628 - 347.0082979 - 347.5702754

E-mail.: trattoriabilly@gmail.com

http://www.trattoriabilly.com/

Kilátás a kerthelységből:

http://www.trattoriabilly.com/i_nostri_locali2.html

10/9,5

Azon szerencsések közé tartozom, akik nemrég jártak Ligúriában, azon belül is Manarola városában. Manarola a Cinque Terre (magyarul "Öt Föld", délről észak felé haladva sorrendben: Riomaggiore, Manarola, Vernazza, Corniglia és  Monterosso) egyike,  La Spezia városától északra, a második. Tulajdonképpen egy tengerparti szirtet építettek be, a színes házak úgy nőnek ki egymásból, mint az orgonasípok. A Cinque Terre kitűnő klímájának, a parcellás földművelésnek valamint a környező mészkő hegyeknek köszönhetően kitűnő borvidék, elsősorban fehérbort termelnek.  

Alkalmi vendéglátónk Sergio ajánlotta Billy éttermét a figyelmünkbe, mondván ő is gyakran felkeresi. Manarola felső részén, az Aldo Rollandin  eldugva találhatunk rá, kissé felfelé kell kaptatnunk (lásd a képen a lépcsős utcát), de megéri. A hely a tulaj (Billy) után kapta a nevét, aki maga fogja ki a Ligur-tengerből az asztalra valót. A gazdag ajánlatból kiindulva csak nagy ritkán lehet pechje és ha mégis, akkor még mindig ott a halpiac.  Az étterem igen csak eklektikus (olaszos) honlapjára kitett fényképeken Billy büszkén pózol zsákmányaival, amelyek az aktuális étlapra kerülnek (kardhal, makréla, oráta, garnéla, óriási tarisznyarákok, homár, polip és cápa is akad a trófeái között). Ha halat rendelünk a sütés/grillezés előtt kiválaszthatjuk, hogy melyiket szeretnénk, a pincér egy tálon mutatja meg a napi választékot. A tésztát természetesen helyben készítik. A napi ajánlatból választottuk a Tagliatelline di pasta fresca  (tagliatelle tészta,  6 azaz hat darab szép scampival, rengeteg garnélával, fokhagymával, erdei gombával és olivával) legalább két fő részére, frissen készítik. Nehéz leírni, a tészta különlegesen finom, egy árnyalattal vastagabb, mint az itthon vagy a boltban kaphatók, melyek ennek a nyomába se érnek.

Mellé egy friss 2009-es Vendemmia a helyi cantinaból első osztályú választás. A desszert citromos illetve csokoládés caprese azaz mandulatorta. A sütemény könnyed, az olvadt csokoládéval kiválóan összepasszol de a citromos verzió még inkább meggyőző. Mindezekhez pedig gyönyörű panoráma nyílik a tengerre és az alsó-városra. A vacsora ára nem olcsó, a kinti éttermi árakhoz mérten átlagos, összesen  62 Euro, amely taralmazta a főételt: tészta kétszemélyre, egy palack bort, két üveg ásványvizet, két desszertet valamint az előételt: olivás kenyér és sült tészta. Semmi flancolás és pucc,  természetes, házias és baromira hangulatos. Romantikázni vágyó párok azonnal össze-vissza pisilik itt magukat. Nem is lehetne más az étterem ihletője (és egyben logója is), mint Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger című klasszikusa.

Ajánlott megközelítés vonattal, Pisaból nem egész másfél óra, 6 Euro 40 cent másodosztályon. A Trenitalia  járatai sűrűn, 15-20 percenként közlekednek ezen a vonalon. A vonatok az útjukat La Spezia és Monterosso között 90%-ban alagútban teszik meg, van  olyan állomás (Corniglia) amely az alagútban van, ezért sem árt figyelni.

Néhány kritizálandó azért itt is akad: bankkártyával nem lehet fizetni, illetve túl népszerű az amerikai turisták körében. 

 

A bejárás napja: 2010. október 6.

http://www.foldesjozsikonyhaja.hu

Budapest, II. kerület, Frankel Leó út 30–34.

Telefon: +36 1 438-3710

Nyitva:

Hétfő: 11.30–15.30

Kedd-Szombat: 11.30–22.00

Vasárnap: 12.00–15.30

Bankkártyát és étkezési utalványt elfogadnak

Wifi nincs

Néhány olyan, átlagosnak semmiképp sem jellemezhető menzát, étkezdét, kifőzdét is szeretnék bemutatni, melyek az élvhajhász hasbarátoknak kedveznek, azaz az ételeket jó alapanyagokból, az egyes fogásokat harmonizálva, hozzáértően készítik - és mindezt nem túl drágán.  Az abszolút szubjektív szelekcióba olyan helyeket válogattam, ahol már többször megfordultam, így nagyjában-egészében kiiktathatóak a konyhai teljesítmények egyenetlenségei. Elsőnek Földes Józsi konyhája került be a válogatásba.
Földes József, az egykori Duna-InterContinental séfje által igazgatott vendéglőt már messziről kiszúrhatjuk, a bejárat mellett egy kacsintó séfet mintázó bábúról. A baljával magasba tartja az épp aktuális ajánlatot.  A vendéglő ebédidőben általában csúcsforgalom van, alig lehet szabad asztalt kapni. A népszerűség elsősorban a változatos és jól összeválogatott menüknek köszönhető. Ahogy az étterem honlapján olvashatjuk, „az étkezőhelyünk étlapja gazdag, de nem flancoló.” Ennek megfelelően a hely ars poétikája szerint, „az étkezőhely egy olyan étterem, amely nem kifőzde, nem menza, de nem is damasztszalvétás, furfangos kulináris csodákkal és még csodálnivalóbb árakkal ültet asztalához. Itt enni kell.”

Az átlagosnál drágább menütől (az  "A"  leves és 3-5 fogásból válaszható második 1200 Forint, az olcsóbb szintén kétfogásos, de fix 990-ért) sokat várunk. A menühöz két fajta opcionális desszert közül választhatunk további 250 forintért. A leves csésze adag, és a második (féladag) sem lenne kielégítő az oroszlánétvágyúaknak.

Elsősorban hagyományos fogásokat preferáló napi ajánlatukban az étkek  a szezonalitás és a sokszínűség jegyében forognak. Levesek (maceszgombóc-, májgaluska-, frankfurti-, palóc-, nyírségi gombóc, tejszínes-gombás, tejfeles-burgonya, daragaluska, babgulyás, sertés-ragu (kép), nyáron különböző gyümölcs-levesek), főzelékek (friss tejszínes-spenót, borsó, paradicsomos-káposzta) és egytálételek (rakott krumpli, sztrapacska, tarhonyás hús, székelykáposzta, sólet, stb.), pörköltek (borjú és harcsa), illetve ritkábban frissensültek (rántott tengeri hal, rántott csirke vagy brassói - kép). Van itt némi retro hangulat, ami a bejáratnál ülő kasszírnő (pénztáros), szóda, málnaszörp jelez. De csak ez, a korabeli önkikkel ellentétben itt a pénztárosnők kedvesek, és nem terjeng olajos menzaételek szaga. Az asztalokon literes szikvíz (ha nincs, vagy üres bátran kérjük!), benne van az ebéd árában és a változó frissességű kenyér. Kérésre erőset is kapunk. Málna és bodzaszörp is kapható!

De az élet itt sem csak játék és mese. Vannak azért kimondottan szemet szúró bakik, ilyen például a „Csevapcsicsa”, sült krumplival és „friss” salátával. A csevap itt fasírtot(!) jelet,  pontosabban két kisebb darált sertéshúsból készülő pogácsát, amit meggrilleznek, mellé mirelitből sütött krumpli-hasábot, és érezhetőn zacskós salátával és por-salátaöntet kapunk. Ez annyira nem is viselt volna meg, ha egy átlagos árfekvésű kifőzdében lennék, de egy ilyen veretes múltú (egykor híres vendégei képét a falra szegező) séfnél… Viszont a sztrapacska, harcsa- vagy a borjúpörkölt finom, csak kevés (ez utóbbi a levesekre is vonatkozik). A desszertek közül nálam a gleccsert modellező túrógombóc győzött: könnyű, kellő mennyiségű tejföllel és porcukorral (kristállyal is kérhető, aki ropogósan szereti). A presszókávé finom, de kicsit sokba kerül, főzete 350 Forint.

Sajnos többször is előfordult, hogy az olcsóbb menüből, vagy a drágábbik valamelyik komponenséből fél kettő körül már kifogytak. A három fix pincér ebédidőben kevés. A számlára és rendelésfelvételre ekkor néha 10 percet is várni kell. Van köztük segítőkész és van háklis típus. Előfordult, hogy próbáltuk elkapni az asztalunk mellett többször is elviharzó pacákot, aki kioktatóan visszautasított: „Majd jön, ha ennek eljön az ideje.” A pincérnőt pedig mosolyogni , pláne kedvesnek ritkán látjuk. Ebből könnyen kiszámolható a segítőkész/háklis arány.

A Földesbe járó közönség jellemzően a környéken dolgozó hétköznapi polgárokból áll. Állandó vendégei a közeli kórház orvosai, ápolói, vagy külföldi diákok, kisebb-nagyobb öltönyös üzletemberek, de színészek, politizáló újságírók és politikusok is rendszeresen feltűnnek párthovatartozástól függetlenül. Van néhány állandó asztaltársaság. Rendszerint az alagsori dohányzós részben kvaterkáznak és olykor, koránt sem diszkréten szidják a rendszert. Az egyik ilyen avitt értelmiségi kompánia modoros fővezére és egyben szóvivője teljes átéléssel veti magát szónoklatokba, mintha csak Csortos Gyulát látnánk Hippolyt szerepében a harmincas években, 2010-ben. A néha kimondottan zavaró műsor fél kettő után kezdődik. Ilyenkor futólépésben irány a kijárat. Fizetéskor a pénztárnál lévő becsületkasszába dobhatjuk a borravalót, ami üdvözölendő, hiszen így el lehet kerülni a jatt-megvonást kísérő pincéri duzzogást és "megjegyzéseket". 

Végül is inkább pozitív az összkép, a Földesnek feltétlenül vannak erényei, ám figyelembe véve a csöppet sem olcsó (budai) menüs árakat és az eddig megjelent magasztos, jellemzően egy (jobb esetben két) bejárásra alapuló kritikákat, kissé túlértékelt, de persze lehet rajta vitatkozni...

10/6,(alá)

Következik: Városfal

Borbíróság étterem

IX. Csarnok tér 5.

Nyitva tartás: hétfő - szombat: 12.00-23.30

Tel.: 06-1-219-0902

Email: info@borbirosag.hu

Web: http://www.borbirosag.com/

A bejárás viszonylag már elég rég volt (június 30-án), de annak tanulságai vélhetően nem évültek el. Egy borszerda alkalmára a Borbíróság éttermet szemeltük ki. A borszerda elvileg arról szól – csakúgy, mint a torkos csütörtök intézménye –, hogy nyugodt szívvel, viszonylag kockázatmentesen kipróbálhassunk egy-egy nívósabb éttermet vagy vendéglőt. Nem „mi” tartozunk hálával ekkor a helynek a lehetőségért, hanem épp fordítva, a vendéglátóhelynek a megszokottnál is nagyobb fordulatszámon kell dolgoznia legjobb oldalát mutatva a vendégért – még azok számára is, akik normális esetben nem tudnák kifizetni a cehhet. Ennél jobb reklám el sem képzelhető. De sajnos a gyakorlat mást mutat, és ez a Borbíróságon sem volt másképp.

Vizsgált éttermünk illusztris honlapján és a facebook-on ez állt:

„A BORSZERDA (2010. június 30.) keretében minden kimért borunk 50% kedvezménnyel kóstolható!”

Ehelyett csak erre az alkalomra készült borlapon feltüntetett kb. 40 féle borból volt kérhető minden féláron. Azonban ez csöppet sem volt egyértelmű, nem hívták fel erre sem a mi, sem pedig más vendégek figyelmét. Sajnos már rutinunk volt az ilyen "félreértésekben", ezért az elején rákérdeztünk erre. A borszerdára elkészült kártyán található választék amellett, hogy elég szűkös, a szelekció a „magyar fajták” alapján készült, ehhez mérten érdekes a Muscat Ottonel, Portugieser vagy a „Napbor” – utóbbinak meghatározó összetevői francia szőlőfajták.  
Másodsorban a  korábbi torkos alkalmakból (náluk többször is van egy évben) tudhatnák, hogy teltházat nem visz el két pincér. Fél órákat kellett várni egy-egy borra és talán az sem fordult volna elő egy magát borétteremnek nevező helyen, hogy a borajánlás az étel mellé így hangzik el: "az étlapon van egy szám az étel mellett, azt keresse ki a borlapról". Ha nem is várható el, hogy minden asztal mellett álljon egy sommelier, de legalább – ha már "borbíróság", akkor elvárható lenne, hogy a pincér értsen a borokhoz és tudjon segíteni a választásban. Rossz szokás, hogy a várható teltházra apelláló bevétel-maximalizálás címen nem iktatnak be megfelelő számú és minőségű munkaerőt. Itt a pincérek láthatóan annyira túlterheltek voltak, hogy a rendelés felvételt sokszor meg sem várták (a vesszőnél elköszöntek), ad2 feltűnően kerülték a tekintetünket. Egyszer úgy kellett eléjük ugranom, hogy legyenek szívesek észrevenni és méltóztassanak már kihozni a rendelésünket.

Továbbá a rövidlátó munkaerőhiány-politikának és részben az ebből adódó figyelmetlenségeknek a csalhatatlan jelét szolgáltatta, hogy plusz 1 üveg bor került a számlára két deci helyett. Mellesleg az este folyamán nem mi voltunk az egyetlenek, akiktől elnézést kértek a számla miatt. 3400 forinttal számláztak túl, amit korrigáltak. Próbáltuk szóvátenni ezt később az étterem honlapján lévő fórumán, de feltehetőleg kimoderálták. Elég beszédes, hogy a legutóbbi bejegyzés 2008-as és az összes hozzászólás egyoldalúan méltatja az éttermet és annak személyzetét.

Ezzel szemben a kipróbált ételek összeségében egész jók voltak. Közülük a steaket médium helyett inkább átsütötték és a hús kissé rágós maradt. A friss lecsóban nem találtunk kivetni valót, teljesen rendben volt. A borkorcsolyák közül a sonkás "borcsúszka" nemcsak látványos, de finom, no és a gyümölcsös sajttál is méltatandó, csakúgy, mint az olivakrém.

Tikkasztó nyári nap volt, erősen verejtékeztünk, de a légkondi nem üzemelt (elvileg van nekik, de a látogatás napján ezt sajnos nem érzékeltük). A lenti pince rész meghittebb, hangulatosabb, nyáron hűvösebb. A történtek ellenére sem sikerül elrontani az esténket, de kétlem, hogy magunktól bármikor is visszajönnénk.

Sajtválogatás                           1.550,-

Friss lecsó                              1.250,-

Lecsó kolbász                           150,-   

Steak fóliás burgonyával           2.950,-

Natur Aqua (2,5 dl)                     350,-

Ötkert, V. Zrínyi utca 4.

Telefon: asztalfoglalás: +36203447386, programszervezés: +36304131173

Hétfő - Kedd: 16:00 - 12:00,

Sze - Vas.:16:00 - 5:00

Web: http://otkert.blogspot.com és http://www.facebook.com/otkert

Férőhely: kb. 200-250 fő

A helyiség a Roosevelt tér és a Bazilika között egy bérpalota udvarában idén júniusban indult. Elsőre nehezen észlelhető, a kapunál egy ötpontos dobókocka jelzi, de este elég lehet csak a hangot követni. Éjszakai szórakozóhely és egy fiatalos, igényes belvárosi romkocsma, hangulata emlékeztet a Fészek Klub belső udvarára (legalábbis délután), de vendégei és a dizájn (ez utóbbi a mellékhelyiségeknél kimondottan eredeti) merőben eltérő, mivel az Ötkert a Tilos Rádió DJ-inek keverésére partizó laza húszonévesek tanyája.  Mindössze 650 forintba kerül a Paulaner búza sör korsója és a csapolt sem mondható drágának 500 Ft/korsó, pláne, hogy az is Paulaner, de valamiért Ötkert sör néven fut (a sörcsapokon nincs kint logo). Érdekes (de nem rossz) világos lager, mézes ízvilággal. Konyha passz, elvileg van (étlap nincs...!).

A pulttal szemben, az oszlopsorok alatt található egy HD kivetítő, ehhez képest a kép kicsi, majnem kétszer akkora is lehetne, a falfelület megengedné. Ugyan délután a kivetítő előtt bőven akadt ülőhely, de ez az esti meccsekre biztos, hogy kevés lesz, ezért érdemes jó előre asztalt foglalni. Ezért sem ártott volna - a vb ideje alatt - legalább a pulthoz még néhány nagyképernyős tévé. 
Kiszolgálás csak a pultnál, a pultoslány udvarias volt. Kerékpárparkoló a bejárat előtti folyosón, ingyenes wifi szolgáltatás és bankkártyával is fizethetünk.
  Dohányáru kapható (a prémium kategória). Az Arany János utcai metromegálló, Deák 5-10 percre, a 16-os és 105-ös busz valamint a 2-es villamos megállója 2-3 perc séta.

Kritika: hiányolom a honlapot, a blog és facebook oldaluk elég sematikus, kevés információt tartalmaz, pl. nincs fent étlap és itallap. A helyszínen pedig nincs borlap kitéve (még a pulton sincs!).

És a már említett kicsi kép és kevés hely a kivetítő előtt.  Egyébként nincs vele gond, de feltétlen meg kell nézni este, amikor nagyobb a forgalom. Délutáni meccsnézésre így is ajánlható!

Pénteken egy tisza-tavi vizitúrás hétvége keretében ejtettük útba a Fehér Amúrt. Poroszló felől a 33-as főúton, közvetlenül a Tisza-híd előtt jobbra kell letérni a vendéglőhöz. (A K-híd előtt, jobb oldalon kék-alapon fehér felirat hívja fel rá a figyelmet: VENDÉGLŐ és ÉLŐHAL kapható! - a vendéglő mellett egy halászat működik). A parkolóban két-három  keverék kutya szigorúan lecsekkol, de szerencsére bemehetünk. A kinti részben (a teraszon) leülve, szúnyoghálon keresztűl figyelhetjük az örvénylő Tiszát, miközben az étlapba merülünk. Ilyen környezetben nem is kívánhatnánk meg mást, mint a tiszai halászlevet! (Habár a  juhtúros sztrapacskával kínált birkapörkölt és a túróscsuszás borjúpaprikás könnyen eltéríthet eredeti elhatározásunktól!)   Az étlapon külön oldalakon szerepelnek a halételek: ponty, harcsa, süllő, csuka, kecsege és keszeg közül választhatunk - emellett halikrakrém, haltöpörtyű és halbelsőség! Ponty, vegyes és harcsahalászlé, ugyanebből a három  haltípusból korhely változat is szerepel az étlapon (1200-1500 Ft). Végül a korhely-harcsahalászlét szemeltem ki a tesztelésre. A korhelyt az különbözteti meg a hagyományostól, hogy tejföllel, citrommal és babérlevéllel készül - néhol, pl. csillagos helyeken 1-2 deci száraz fehért és tárkonyt is adnak hozzá (de persze nem ettől lesz jó a halászlevünk). Az Amúrban az alapvetően szegedi típusú halászlé méltatásra érdemes! A harcsa friss, puha, de nincs szétfőzve, a lé kellően fanyar és sűrű, egy kicsit lehetett volna melegebb. Mellé a fehér kenyeret frissen és korlátlanul kaptuk. Másodiknak az egyben sült keszeg került terítékre! Végre egy olyan hely, ahol frissen ehetünk paprikás lisztbe forgatott keszeget (sajnos egyre kevesebb természetes víz menti vendéglőben szerepel az étlapon, pedig igazi hungarikum és összehasonlíthatatlanul finomabb mint pl. a hekk vagy akár a ponty). A sűrűn beirdalt hal friss, nincs semmilyen mellékíze, tökéletesen átsült, az úszók is elropogtatható haltöpörtyűvé sültek (az illusztrációul szolgáló képpel ellentétben a fejével együtt sütik). Csapolt sör (Soproni) 380 Ft/ korsó - enyhe fémes utóízzel -, Gösser 450 Ft/korsó. Borválaszték szűkös, elsősorban a budafoki György-Villa pincészet boraiból kérhetünk, amit kimérve is  árulnak, folyóbor  nincs, és a kávéfőzés sem az erősségük.  Bár a desszert-kínálatban 6-8 féle palacsinta figyel (nem is kívánkozik ide bővebb édesség-választék), azért ha tehetjük, a hallakoma után, menjünk be Poroszlóra, a főút menti Sarokház cukrászdába egy kávéra és egy fagyira vagy süteményre! Az Amúrban a kiszolgálás terén alig találtunk kivetnivalót (igaz nem is volt emlékezetes), viszonylag gyors, kellően udvarias. A bejárrás alkalmával, bent nagyképernyős plazmatévén ment a vb (Brazilia-Portugália), kb. félház volt. Bankkártyával is fizethetünk. A helység akadály- és szúnyogmentes, hidegben a teraszt gázlámpákkal fűtik! A weboldaluk a kategóriához mérten meglepően jó! Egyedüli hiányosság, hogy az étlap mellett nincs fent az itallap valamint nincsenek fent az árak! Összegezve: ha szeretjük a halat és erre felé visz utunk, feltétlenül iktassunk be egy Amúrt! (A képek a vendéglő honlapjáról lettek feltöltve!)

Fehér Amúr Halácscsárda, Poroszló külterület, Tisza-híd (térkép)

Tel.: 06-70/338-40-62 E-mail: info@feheramur.hu Web: http://feheramur.hu/

Budai Műjégpálya, Sörkert

II. Széna tér (Bejárat a Varsányi Irén utca felöl) (térkép)

Nyitva minden nap 12-02

Tel/asztalfoglalás: (20) 402-9729

Web Facebook és Twitter

E-mail: info@jegkert.hu

Kapacitás: kb. 350 fő (kint)

Nemrég jártam itt az Elefántcsontpart-Portugália derbin. A helyiség közvetlenül a Széna téri volánbusz-pályaudvar mellett van, a mellette lévő Városfal vendéglő üzemelteti. Mikor befordultam a kapun azt gondoltam, hogy na végre, ez egy tökéletes-hely lesz: két kivetítő, hatalmas kerthelység, rengeteg pincér és csapos, már délután legalább fél-ház (az első kivetítő előtt nem is volt hely) és biztató étlap – így a várakozásaim is megnőttek. Az első vászon előtt lévő asztalokhoz csak előzetes foglalás után telepedhetünk le. Külön VIP részleg, ez egy kicsit fellengzős. Három snooker-asztal, csocsó, vizipipa, bicajpakoló, oldalt babzsákos boxok, wifi és bankkártyával is fizethetünk, egyszóval full extra! Látszólag! Mert a következő két órában kibontakozott a helyiség valódi szelleme.

Kezdődött azzal, hogy a csapos levegőnek nézett, majd miután leültem egy szabad asztalhoz továbbra sem törődött velem senki, integetve nagy nehezen észrevettek. Viceházmestert kértem (folyóbor, siklósi rizling, 150 Ft/dl) és egy sajtos óriáshamburgert steak-burgonyával (1090 Ft), ami látványra felért egy komplett ebéddel, mivel az egyik szomszéd kolléga fejét eltakarta. Nem kevés idő múlva meg is érkezett. A fröccs jó (bor iható, elég hideg és bubis), és látszatra a hamburger is. Ám mikor az utóbbinak közel a felénél jártam, húst még nyomokban sem találtam. Tüzetesebb vizsgálódást követően ráakadtam, a húspogácsa a zsemle felületének kb. a harmadát (!) tette ki, rajta nagy mennyiségben gyenge minőségű olvadt sajt. A burgonya ízletes, de hideg volt. 

Majd a nagy melegben lassan elfogyott a fröccsöm, kértem egy hosszúlépést ugyanabból a rizlingből. Több mint húsz perces várakozás után – miután újból rájuk szóltam –, ehelyett sikerült kihoznia a pincérnek egy házmestert, ami szinte ihatatlan volt: az alján émelygő szörpként kavargott az édes lőré. A felszolgáló srác vagy most kezdett, vagy örökké kezdő maradt. Hiába vannak sokan, egyszerre kapkodnak és lassúak, és nincs jobb szó bénák, pl. egy egész tálca poharat törtek porrá. Majd következett a teljes megsemmisülés: a számlán nem az szerepelt, amit kértem. Két házmestert akartak felszámolni (a két vice helyett), a fizetőpincérnek gőze sem volt az árakról, ráadásul elvitte a bankkártyámat! Majd korrigálta a számlát. Kiderült hiába olcsó a bor, ha a szóda 50 Ft/dl. Ezek után a minimum, hogy a borravalójuk ugrott. 

A minőségi borok 350 Ft/decitől indulnak, és sokból nem lehet kimérve kérni. A sör csak nagylábon élőknek: csapolt Borsodi 480 Ft/korsó, Beck’s és Stella 600 Ft/0,4 l, Staropramen 700 Ft/korsó, Hoegaarden korsója 800 Ft, az üveges sörök általában 500-700 forintba kerülnek.

A sátor alatti hátsó vászon hiába óriási, a kivetített kép halvány és csak a harmada a felületének, szélső helyről napsütéses idő esetén szinte élvezhetetlen. Az elülső kivetítő jobb, de előtte kevés a hely és belógnak a képbe a kábelek és a lampionok. Főként limonádézó és szangriázó tinédzserek (szőke teens barby rajok) találkozó helye – gyanítom a Mamutban plázázó fiatalok nagy része itt is megfordul. Emellett néhány harmincas csoport. A Jégkert kiváló elhelyezkedése és szolgáltatásai nem kompenzálják a vendéglátás és a látvány-technika alapvető hiányosságait. A belül kukacos szép alma típikus esete, látványos megjelenés, tartalom és tudás nélkül. Emellett túl drága, kerüljük!

1. Négyszáz – Lokal400: félkészen is bajnok? HÁT NEM LESZ AZ!

A hely körülbelül három hónapja indult. Először nem is akartam észrevenni, aztán visszamentem párszor, hogy nem tévedek-e. Ugyan még nincs teljesen készen, de már most több mint ígéretes: egy kiveszett üzlettípus éledne benne újjá. Eklektikus belső, egy új építésű ház alja, óriáscsövekkel, oszlopokkal. Olyan mintha a Liszt Ferenc téri Menza étterem belvilágát összekeverték volna a Szimpláéval. Mediterrán, nagy tér, fehér kövezet, nagy nyitott ablakok. Bent hűvös, szellős, külön füstmentes résszel. A tulajdonos és a konyhafőnök is szerb, akik már régóta Magyarországon élnek. A főnök meséli, hogy korábban a Castro konyháját csinálta. Megállapodunk abban, hogy Pesten jelenleg nncs egy normálisan működő szerb-horvát étterem, reméljük ez lesz az első, ha nem is kimondottan ez a profilja. Ennek megfelelően az étlapon szerb specialitások (sajtos és sima plejszkavica – salátával és sültkrumplival 1680 Ft, csevapi 1860 Ft, vesalica – sertés szűz 1800 Ft, leskovaci – több féle grillrabló hús – 1900 Ft és a király a pitába töltött plejszkavica – 30 dkg hús), és az étlapon 9-től reggeli. Már csak friss roston sült tengeri hal illata kéne az üdvösséghez. Minden nap változó, friss napi ajánlat és menü.  A vb alatt egy projektor és egy nagy plazma tévé lesz bent, és egy másik nagy plazma tévé lesz kint – a fényviszonyok és a kevés árnyék miatt a vászonvetítés kint nem látszana. A hangtechnika is adott. Csapolt sörök: Soproni 460 Ft, a Zlaty 520 Ft és a Heineken 650 Ft/korsó, Démon 480 Ft/ üveg – a helyhez mérten nem drága. A borok 200 Ft/dl-től Bujdosó Rajnai Rizling, és a Font kékfrankos rozé-fröccs viszi el a képzeletbeli pálmát, és itt hidegen és frissen érkezik, csak 240 Ft ebből egy hosszúlépés. A magasabb kategóriájú minőségi borok (Nyakas, Gere) 350 Ft/dl-től indulnak. Az espressó 250 Ft. Wifit a tulaj elmondása szerint a héten kötik be, és a közel jövőben – de már csak a vb után, ha lejár a bankok által a terminál kihelyezéséhez kötelezően előírt fél éves forgalmi időszak, akkor bankkártyával is lehet majd fizetni. A Deák tér az átjárón keresztül mindössze 5 perc. Autóval csak hétvégén közelítsük, de a nulla tolerancia miatt inkább sehogyse. Dohányáruk kaphatók. Kerékpár-lerakó hely a sarkon. Nagyon udvarias, mégsem haverkodó pincérek! Szerb válogatott meccseinek megtekintéséhez zseniális lesz - már ha ezeket Pesten nézzük! Már csak egy jó weblap és a babérfák hiányoznak… Meg kell nézni, hogy csúcsüzemben hogy teljesít!

2. Mókus Sörkert: igényes mókusoknak

 

A Mókus kiválóan alkalmas meccsnézésre. Két éve itt néztük meg a török-német EB elődöntőt, és bár nem az a csapat nyert végül, amelynek szurkoltam, és a közvetítés is többször megszakadt, alapvetően a helyen minden jól működött. Újításként most lesz egy óriás-kivetítő is, mégpedig a szomszédos óvoda udvari részét alakítják át szemfülesen, és ezt nyitják egybe a vendéglővel (lásd. a leendő katlan helyét a bal oldali képen). A belső vendégtérben most is két nagyképernyős LCD tévén követhetőek a sportesemények. A helyiség szelleme kimondottan nem az alternatív (és a válogatásban némileg felülreprezentált) tekerős-romkocsmás, inkább a környékbeli fogyasztói tömegkultúra hívei, közepes éttermi árkategóriát bíró fiatalok, családok egyaránt látogatják. Ennek megfelelő a kialakítás, modern, de kicsit unalmas. Az italválaszték, csapolt sörből Borsodi (390 Ft), Beck’s (490 Ft 0,4 dl), Staropramen (590 Ft / 0,5 l csapolt és üveges), illetve palackozva Borostyán (390/0,5l), Löwen weise (590 Ft/0,5 l), Hoegarden (740 Ft/0,33l). Tömények 590-1290 Ft között (a portfólióban Márton és lányai!). A folyóbor 180 Ft/decitől, duett cuvée, főkajári rozé, lellei és szekszárdi vörös, a minőségi borok 260/dl-től. Korcsolyának libatepertő és libazsíros kenyér vagy padlizsánkrém (740-890 Ft). A főételek árai körettel 1800 és 3200 forint között mozognak. Ingyen használható a wifi és bankkártyával is fizethetünk, egyedül kerékpártároló nincs.

A sültkolbász finom volt (kenyérrel, mustárral 800 HUF), ám a sörválaszték kint szűkös volt (csak Borsodi és Gösser volt), a rosé-fröccsben meg kevés volt a bubi). Bent lpénzes menőcsávók utánfutókkal kint a prolik, épp ezért volt kint élvezhetőbb.

 3. Avar Söröző: „Mindent a vendégért!” (Szindbád kedvence) 

XI. Avar utca 31.

Nem csak egy kocsma, hanem a kerthelyiséges kocsmák ideáltípusa. Egy kiveszőfélben lévő üzletfajta utolsó darabja. Hatalmas gesztenyefák árnyékában, műanyag kockás-terítős asztalok. Mostani formájában közel negyven éve működik. A tulajdonos (korábban üzletvezető) azóta is ugyanaz és a sörözőnek helyet adó XIX. századi klasszicista épület lakója. Legendás hírű volt itt egykor a házi csülkös bableves, a zúza és disznópörkölt vagy a rántott-hús. Gyula, az egyik pincér elmondása szerint mostanában divatba jött az Avar a fiatalok körében. Kikoptak a főként bent ülő, idősebb törzsvendégek, és megjelent az új hullám: a bringások és a tinédzserek, akik itt alapoznak málnás fröccsel (azt hittem ilyen már nincs), aztán mennek bulizni a ZP-be. De az alap törzsvendég a harmincas korosztály.

A vb ideje alatt az összes meccset kivetítik, a kert végében egy nagy kivetítő (árnyékos helyen), és bent is menni fog egy projektor, plusz egy hagyományos tévé a pulttal sréhen szemben. A kint lévő nagy vásznon, mivel árnyékos helyen van, a délutáni meccsek is jól nyomon követhetőek lesznek. A csapolt sör friss és kellemes árfekvésű (a Dréhernek 400, a Pilsnernek 500 Ft korsója), 0,5 literes üvegesből (magyar Kozel, Arany Ászok 340 Ft,Dreher Classic, Gösser 400 Ft, Dreher Bak, Heineken és Staropramen világos és barna 450 Ft, , Edelweiss 500 Ft). A bor kimérve olcsó, de kommersz (Varga), nem ajánlott. Viszont Gere Tamástól három fajta bor is kapható (2.200-3.000 Ft). Konyha nincs, és a korcsolya-választék sem túl széles, de kihagyhatatlan a melegszendó (húsos és gombás, 450 Ft), régebben fehér kenyérből, most baguette-ből készül és sajtos pogácsa. Az árak emelkedtek ugyan, de még mindig olcsóbb, mint az átlag. Igaz kissé kiesik, a 8-as és 112-es busszal (a Mészáros utcai megálló 50 méterre van) vagy kerékpárral ideális (már annak, aki nem riad vissza egy kis emelkedőtől), utána még jobban esik a sör. Az Avar utca (XI. kerületi) páratlan oldalán ingyenesen lehet parkolni, de a páros oldal (I. kerület) már fizetős!

A kinti helyek 80%-át már lefoglalták, ezért az esti meccsekre nagyobb társaságnak nem árt mielőbb asztalt foglalniuk. Tíz fő alatt nem lesz probléma – nyugtatott meg Gyula. Két éve, az EB alatt a kerítésen végig lógtak az emberek, és óriási volt a hangulat.

 a +0,1 pont a szerző elfogultságából, mivel az egyik kedvelt törzshelye

4. Kobuci Kert: Tiszta udvar, rendes ház Óbudán, táncházas környezetben 

III. Óbuda, Fő tér 1., Zichy-kastély udvara

A tavaly nyáron indult Kobuci az összes meccset kivetítve adja. A színpad helyén árnyékolt óriás-vásznon, illetve a Zichy Kastély oldalán szerelnek fel két nagyképernyős plazmatévét. Egyébként már az is bíztató, hogy a menetrend (a mérkőzések közvetítési rendje) fent van a honlapjukon. Viszonylag limitált a hűvösebb, árnyékosabb rész, és a Duna közelsége miatt tanácsos este a szúnyogriasztó. Esőzés vagy vihar elől más nem lévén a múzeum kapualjába húzódhatunk. A kissé rusztikus környezet amúgy ideális, egyedül a konténer-vécék lógnak ebből ki.

A leggyorsabban Hévvel (Árpád híd mgh.) vagy az 1-es (Szentlélek téri mgh.) villamossal közelíthető meg, bejárat az Óbudai Helytörténeti Múzeum kapujából, a Fő tér Duna menti (keleti) oldalán. A Szentlélek tértől gyalog 1-2 perc. Bicikli barát hely, viszonylag nagy a tárolókapacitás. Kiszolgálás csak a pultnál, ám ritka a sorban állás, mert sok helyen lehet kérni. Az ügyvezető ígérete szerint a VB idejére lesz wifi valamint folyamatos ital-akciók várhatók. Bankkártyánkat itt sem tudjuk fizetésre használni, de a Fő tértől 150-200 méterre, a Kórház vagy a Laktanya utcában találunk pénzkiadó automatát. Dohányáru kapható. Autóval érkezőknek a Fő téren és a Szentlélek téren tilos megállni a parkolás díja a környező utcákba 160 Ft / óra, a Kórház és a Miklós utca egy részén ingyenes, de nehézkes. Legjobb a Szentendrei útról, a Flórián téri buszmegálló előtt jobbra vagy a Tavasz utcáról a Szentlélek tér után jobbra, a Kórház utcán keresztül behajtani. Akadálymentes! A Kobucit mindenkinek, de elsősorban a népzenét és a bort kedvelő harmincas-negyven és ötvenes korosztálynak ajánlhatjuk.

   

6. Dürer-kert: minden szinten szinte minden avagy majdnem Kultiplex  

A Tilos Rádiós arcok, rajongók, álrajongók előre, TiR pólósok előre, íme a Kultiplex reinkarnációja. A kerthelységben lesz egy projektor – legalábbis a „húzott szemű” pincérlány elmondása szerint, miközben a pultban feltűnő kissé mesterkélten modoros porondmester, Mike Patton kivitelben megerősíti ezt. És ehhez megvan a profi hangtechnika, kérdés, hogy melyik kapja: az épp praktizáló DJ keverője vagy a tévé erősítője! Akinek kint nem jutna hely, annak marad a pult felett az LCD-tévé. Aznap mikor ott jártunk épp két bogrács babgulyás rotyogott. Remélem ilyen a VB alatt is lesz!

Az italok árai átlagosak, csapolt sörből 400 Ft a Soproni, 460 Ft a Zlaty, 580 Ft a Heineken és 620 Ft az Edelweiss korsója, Démon és 1896 üvegje 460 Ft. Égetett szeszesitalok 660-1150 Ft, egy espressó 280 Ft. Három fajta (szokásos) száraz folyóbor 210 Ft/dl, minőségi borok 320 Ft/dl (Nyakas, Paptag, Polgár, Jekl) – ahhoz képest, hogy álló-ülőfogadás van nem olcsó. Az italpulttól külön szeparált büfé gondoskodik az éhségünk csillapításáról. Hot dog 380 Ft, meleg-szendvics 480 Ft, de mindent visz a csirkemájas zsíros deszka hagymával és paradicsommal 220-ért. Húszas-harmincas bicajosok, fiatal diplomások látogatják. Külföldiek is néha szép számban. Hétvégén este ha koncert van teltház, de délután a legjobb amikor nincsenek sokan. A dizájn messze az egyik legjobb. Bentre a hatvanasas évek új-értelmiségi nappalija lett összehordva, kint Ikarus a kert végében, Moszkvics a falon. Vihar és eső ellen biztosítva vagyunk, mivel nagy a pult előtti terasz és bent is elég sok hely van. Kp-val készüljünk, mert bankautomata nincs a közelben, csak a Stefánián vagy a Dózsa György úton.  Tömegközlekedéssel a 74-es és a 75-ös troli szinte a bejárat előtt tesz le, 20E, 30-as, 7-es busz és az 1-es villamos 10-12 perc séta. Autóval is jól megközelíthető (bár most az Ajtós Dürer Soron hadi állapotok uralkodnak), a parkolás a környéken ingyenes. Nagy kapacitású a kerékpártároló. A kertben petanque pálya, csocsó, kártyaasztal, függőfotelek, vizipipa és pingpongozási lehetőséggel. Dohányáru kapható (Malbi, PM, Multi). 

7. Tranzit: módosabb családosoknak langyos délutáni meccsekhez

A Tranzit Art Café – mint ahogy a neve is előre jelzi, egy kedvelt helye a jól szituált,

dél-budai, diplomás harmincas korosztálynak. A hely egy kávézó-étterem és egy hozzá tartozó érdekes kerthelység. A Kosztolányi Dezső téri buszállomás mellett a Bukarest utca (valójában tér) közepén fekvő egykori távolsági buszvégállomás és váró átalakításából születtet. Akik tizenöt-húsz éve jártak itt utoljára, nagyot néznének, hogy mi van ma a lepattant Volán pályaudvar és késdobálói helyén, mégis ráismernének. A divatos retro környezet és dizájn mellett, az épületben új technológiával felszerelt modern fogyasztótér (bent kicsit steril), snájdig pincérek egységes szerelésben. A Tranzit napközben késő délutánig kisgyerekes anyukák találkozóhelye bent (gyereksarok és némi zsivaj), kint inkább bicajos arcok, estefelé művészlelkek, üzletemberek és Dr. Csernus. Nekem egy divatos bisztró és egy magánovi keveréke. Ennek megfelelő az árképzés, csapolt Heinekent (660 Ft/korsó), emellett barna Krusovice (üvegje 690 Ft) és Soproni 1895 (üvegje 450 Ft – de ez sokszor nincs). Válogatott minőségi borválaszték (390 Ft/dl-től), illetve ajánlható az olcsóbb asztali száraz fehér bor, amely a mátraaljai Szőke pincészetből érkezik  (250 Ft/dl). Sajnos nem kedvez a fröccs-ivóknak, hogy nincs szóda, csak drága ásványvíz (340 Ft/2,5 dl). Az étlap változatos, főként kímélős és vega ételek, délben kétfogásos menü 1200-ért (a honlapjukon ezt mindig előrejelzik). De csak egy kávéra vagy egy teára is nagyon ajánlható: a szálas teák 550 és 650, egy espresso pedig 350 Ft. Van ingyenes wifi és kártyával is fizethetünk. A benti rész füstmentes, dohányáru nem kapható.  A személyzet tagjai ellentétes információkat adtak a meccsnézéssel kapcsolatban. A legutolsó verzió szerint a vb idejére tervezik a meccsek projektoros kivetítését, de az engedélyezési folyamat hosszú ezért lehet, hogy csak késve, június második felétől indulhat el. Nagy valószínűséggel csak bent lesz nézhető, mivel a helyet lakóházak veszik körbe, így várhatóan az esti derbik kinti hangosítására nem kapnak majd engedélyt. A XI. kerületben Újbuda Önkormányzatának 2009. júniusi rendelete szerint a kerületben 22 óra után elvileg tilos a szeszesital árusítás – a szórakozóhelyek többsége igazodott ehhez, és nyitva tartásuk hivatalosan lerövidült, vagy tíz után nem adnak ki alkoholt. A gyakorlatban néhány nagyobb, jól menő, a lakóházaktól távolabb eső helyen 23-24 óráig zajlik a kimérés – erre a közeljövőben nyilván nagyobb lesz az igény, hiszen a közvetítések jóval tíz óra után fejeződnek be. Összességében délutáni beszélgetések mellé, szolid meccsnézésre ajánljuk, azoknak a kismamáknak vagy gyesen lévő apukáknak, akik egyszerre szeretik a focit és az otthonos környezetet. Másnak mondjuk egy Dél Korea-Görögország vagy Algéria-Szlovénia mellé. Ja és egy ilyen szintű helytől malőr, hogy nincs fent étlap és itallap a weboldalon!

A szemközti "büfében" a dohányáru is beszerezhető:
                                         

VII. Kazincy u. 48.

H-V:10-01

Tel.: ?

http://ellatokert.blogspot.com/

Kapacitás: 150-200 fő

Romkocsma

A májusban megnyitott Ellátó udvar egy cég a Klauzál téri Ellátó kocsmával. Egy belső udvart alakítottak át romkocsmává. Az udvar rész tele van napernyős asztalokkal, hátul pingpong (egy 300Ft/h) Ft, bent biliárd (50 Ft/menet, dákót  apultnál kell kérni, 2000 Ft a letét) csocsó és darts! A főnök elmondta, hogy lesz az udvarban egy kivetítő, hátul a „kéknyúl” helyén, bent pedig egy plazmatévé. Kiszolgálás a pultnál. Csapolt sör Arany Ászok (390), Dreher (480) és Pilsner (620 Ft/korsó) van – az áraik nincsenek fent a neten, ezért a krétával kiírt tábláról lettek kisilabizálva), házi bor 200 Ft/dl (Feind). A hely jellegzetessége a mexikói-büfé sarok, ahol chips (babos, paradicsom és avokádós – guacamole); tacos (csirkés, marha, sajtos és babos, a nagy és kicsi kivitelben, búza vagy kukoricalisztből 170-1800 Ft) és picadillo utóbbi darált marhahúsból készülő paradicsomos latin-amerikai egytálétel, amit Mexikóban édeskésen, hagymával és lime-mal készítenek. Itt viszont tacoban darabra adják (??), 350 Ft a kicsi és 550 Ft a nagy. Tequila (Jose Cuervo Gold és Silver 800 és 750 Ft/0,4 cl. – ami ezért nem egy mexikói ritkaság) és más röviditalok széles választékban. A hely a Dob utca és a Király utca közötti szakaszon van, a kb. 5 percre a Deák tértől. Ingyenes wifi és bicaj-parkoló van, fontos, hogy elegendő kézpénzzel érkezzünk. Az internetes felületet finoman szólva sem túl informatív (legalábbis a blogspot és a facebook oldalán kívül mást nem találtam), erősen fejlesztendő lenne! A parkolásért a környéken fizetni kell (1. övezet, 400 Ft/óra). A főnök estére zöld ködben és szombréróban, a törzsközönség még alakulóban (zömmel 20-30-as kerező bölcsész), de biztosan sokan lesznek itt majd, akik a vébén Mexikónak drukkolnak.

9. Szimpla Kert: dizájnos hodály, nemzetközi közönség

VII. Kazinczy utca 14.

Divatos romkocsma a ballibes bölcsészcsemeték és "elempés" vagy zöldalter bringások körében, emellett sok külföldi is megfordul itt. Az egész VB alatt lesz kivetítő, emellett a plazmatévén nézhetjük a pultoknál. Két éve (EB) több probléma volt a képminőséggel, a pultusok elmondása szerint inkább idén több lesz a plazmatévé és nem lesz a gang lözé kifeszített vászon. A kocsma-labirintus egész területe árnyékos, néhol teljes a félhomály, így az árnyékolással nem lehet gond. Asztalfoglalás nincs, kiszolgálás a pultnál. Csapolt sör Dreher Classic és Pilsner, korsója 550 illetve 650 Ft. A folyóbor pécselyi Rizling, Tramini és Rozé, és Szimpla vörös cuvée 200 Ft/dl, 20 Ft/dl a szóda – lásd a többit az itallapukon. Hetente többször jazz és világzenei koncertek. A bejárat mellett közvetlen fedett, akasztós-lógatós kerékpártároló, amit raktárként is használnak, a hely nagyságához mérten kicsi a befogadó kapacitás. Megközelítése gyalog vagy kerékpárral ideális, gépjárművel semmiképp. A legközelebb (2-3 perc) a 74-es troli (Dohány utca) és a 7-es, 173-as busz megállója (Rákóczy út), vagy az Astoria (7-8 perc), a körút a Wesselényi vagy a Dob utcán 9-10 perc. Wifi hotspot, de nem mindig működik. Bankkártyával nem tudunk fizetni. Legközelebbi ATM a Károly körúton (OTP), kb. 400 méter.

10. Kőleves kert: cirkusztábor, kovászos uborka, sólet és jófajta pálinka

A házi bort (száraz fehér, 180/dl), kerüljük, másképp fejünkben hallani fogjuk a dübörgő bölénycsordát. Viszont Konyári Chardonnayt (250/dl), Legli 333-at vagy Nyakas Irsait (260 Ft/dl) is kínálnak, és minőségi vörösborokat, 330-700 Ft/dl. Valahányszor fröccsöt kértem itt, az általában langyos volt, és a szódában alig van buborék (ehhez képest 1 dl 40 Ft). A csaposok közül néha egy-ketten be vannak állva, legalábbis nem a szóbeli kommunikáció az erősségük. A Pilsnert (580 HUF) kivéve a helyhez mérten drága a sör, 480 forint a Dreher korsója és az üveges Kozel, 580 Ft a Bak és 680 Ft a búzasör (HB). Ezzel ellentétben nem drága a jól válogatott minőségi pálinkakínálat (Agárdi, Csetényi, Márton, Szicsek, Zsindelyes 650-750/4 cl). Ahhoz képest, hogy romkocsma, a főétel partitúra imponáló, indiai, zsidó, olasz és arab specialitások, pl.: báránysült és ragú, sült libacomb, sólet, rozé kacsamell, rizottó, kecskesajt, tandoori csirke, 1500-3350 között (Ezt nem tudom hogyan és hol csinálják, mert nem láttam itt ehhez megfelelő szintű konyhát… minden esetre jól hangzik).

12. Kuplung: a minimál romkocsma

VI. Király u. 46. (térkép)

A Kuplungra egy Király utcai bérház dohos udvarában lelhetünk. Napközben műhely, este szórakozóhely. „A falon pszichedelikus, színes, fiatalok által festett ábrák, motívumok, (zongorától, a fekete nyúlon át, egészen a gyerekágyig), van itt minden, amin jó darabig elnézelődhetünk.” (forrás) A Király utcában található romkocsmában, a kinti udvarban kivetítik a meccset, de nincs leárnyékolva az amúgy terjedelmes vászon. Étkezésre is minimál a lehetőségünk, csupán szendvics és rágcsa. A csapolt sör a helyhez mérten viszonylag drága (Soproni 450 Ft, Zlaty Bazant 530 Ft, Edelweiss 600 Ft, az üveges sörök 500 forintba kerülnek, kivéve a Soproni Démont, ami 750 Ft – nem tudni miért ennyi?!) Folyóbor Feind rozé és Frittmann Duett asztali fehér (180 Ft/dl), minőségi bor (280 Ft/dl), a fröccs szóda helyett drága ásványvízzel készül és a bort sem hűtik le eléggé. Az árérzékenyebbek érdemes néha átnézni a szomszéd kocsmába, ahol két nagy plazma tévé is van, de itt csak sört vegyünk (Ászok, 280 Ft, Dreher 320 Ft/üveg), a borok olcsók ugyan, de kis mennyiségben is mérgezést okoznak (és nincs szóda sem, csak alig hűvös 2,5 decis ásványvíz!). A Kuplungba járók zöme bicajjal vagy laptoppal érkező fiatal, elsősorban huszonévesek. A berendezés minimál és a vendéglátás is, kiszolgálás a pultnál, a csapos lányok normálisak, de olykor elvétik az összeget (oda-vissza tévednek). Mivel „kult-kocsmánk” a belváros közepén fekszik könnyen megközelíthető, a Deák tér és a Körút gyalog is maximum tíz perc, illetve pár percre van a 70-es és a 78-as troli, a 105-ös buszmegálló és a földalatti. Autóval viszont meg se próbáljuk. Van kerékpár parkoló, bent csocsó, és pingpong (legalábbis tavaly volt). Wifi hotspot, a facebookon  és a netwörkön is fent vannak, virtuális közösségek találkozó / identitás-őrző helye. A bankkártyát itt söralátétnek vagy porporciózásra használhatjuk. A közelben több éjjelnappali, és bankautomata száz méterre. Dohányáru kapható (de asszem csak Malbi). A honlapjuk gázos – és nem azért mert perpill „Under Construction!”.