Budapesten jelenleg egy hely biztosan van, ahol majdnem úgy érezhetjük magunkat, mint Prága egyik sörözőjében, azaz ihatunk minőségi, relatíve olcsó csapolt cseh sört, mellé kaphatunk cseh sörkorcsolyát és egyszerű ételeket (cseh gulást, vadast vagy sertéssültet knédlivel, sonkás krumpli-gombócot savanyú káposztával, no és persze ropogósra sült csülköt, mindezeket 1500 forint körül!). A helység idén februárban nyitotta meg kapuit (http://cspv.hu/nws/1002/valodi/), de kinézetre olyan mintha már 20 éve működne.
Zárójelben, a Prága „fíling” nem is hiányozna talán annyira, ha nem tátongana ekkora űr a budapesti kocsmakultúrában és vendéglátásban. Pedig csak a húszas-harmincas évek hagyományaihoz kellene visszanyúlnunk. Ha ma elvétve akadnak is ilyen helyek, egy átlag ember jó ha ünnepnap (fizetéskor) teheti be oda a lábát – de még ezekben sem látszanak újjászületni a bor és/vagy sörkorcsolya hagyományok (pl. az archetípusú zsíros kenyér: friss kenyérből, liba vagy pecsenyezsírral, ecetes-sózott lilahagymával vagy csemege uborkával). De sajnos alig van olyan hely, ahol lenne friss töpörtyű, roppanós bőrősvirsli vagy szafaládé se pörkölt(szaft), nem is beszélve a füstölt halról. Ehelyett egy átlagos kocsmában mit kaphatunk sörünk mellé? Jellemzően silány meleg- és hideg szendvicset, mű hamburgert, vagy instant árukat (sósmogyorót, ropit, csipszeket és egyéb borzalmakat), jobb esetben pizzát. Nem csoda, ha sorban állnak éjjel az emberek a töröknél.
De térjünk vissza az Aradi és Szív utca sarkára! A berendezés ódon, ha nem is monarchia-korabeli, de sokkal inkább nyolcvanas évek végi vendéglőre/sörözőre emlékeztet. Bozse moj! Nem üvölt a füledbe sem rádió, sem magnó – egy jó harmonikás azért elférne, ha már ez az egyetlen cseh söröző a fővárosban (a Pólót nem számítom ide, szeretjük, de az más kategória!). A pinceszint csak félig van berendezve, három asztallal, de meccsnézéshez így is jó, egyedül az erős dohszag lehet zavaró. 
Alapvetően három fajta Ferdinand sört lehet kapni: az alap világost (Výčepní světlé, 10, 4,5%, 450 Ft/korsó), vöröset ("Sedm Kuli" azaz hét golyó, 13 fokos és maligánra 5,5%, 550 Ft) és barnát, helyesebben sötétet (Tmavý, 11-es szárazanyaggal és 4,5%-os alkoholfok, 550 Ft). Sorba megkóstolva őket nálam egy árnyalattal a vörös lett a nyerő, igaz egy százassal drágább a világosnál, ami ahhoz képest, hogy csak 10 fokos szárazanyag illetve 4% alkoholtartalmú, szerintem nagyon finom! (kevés szénsav, karakteres ízű és könnyen csúszik). Ami nekem viszont csalódás volt, az a barna. Lehet, túl sokat vártam tőle, de egy Staropramen barna (Černý) nyomába sem ér – nem is beszélve az eredeti fekete Kozelről, de még a Dreher Bak is übereli, summa summarum ahhoz képest, hogy minőségi cseh sör, nem éreztem rajta semmi különöset. Először. Aztán otthon kezdtem érezni a fejemet. Majd másodszor is... 
Az étlap olyan, mint egy átlagos prágai kocsmában: egyszerű, sallangmentes és lényegretörő – nejlon bugyikkal védet lapokon. Főként a már említett egytálételek és frissensültek (Morva veréb, kacsacomb szilvaraguval és nudlival) és sörkorcsolyák: Hermelín és Utopenec 750 forintért! (Emellett az előételek között füstölt pisztráng salátával, 990 forintért). A sültcsülköt (tormával, mustárral, némi zölddel és kenyérrel 1.500 Ft) és a Ferdinánd-tálat (benne sültcsülök, vadas és cseh gulás, 2.000 Ft) próbáltuk. Utóbbi két embernek is elég, de csak ha nem túl éhesek. A csülökhöz a mustár és a torma nem volt épp a legfrissebb és jó minőségű, de ennyiért nem nézi ezt senki. Az ízelítő tálból a cseh-gulás volt a legjobb, igaz pont abból volt a legkevesebb – mindössze négy húsdarab…
Pivovar Ferdinand http://www.pivovarferdinand.cz/
1067 Budapest, Szív u. 30. (térkép)
Nyitva tartás: Minden nap 12.00 - 23.00
Telefon: +36 (1) 312-2077
Email: martin.imre@t-online.hu
++
8. pont: Radler és Diesel NINCS!
